Amennyiben üdülőt, hétvégi ingatlant, hobbikertet, gyümölcsös vagy szőlőt vásárolna, szinte biztosan találkozik a zártkert fogalmával. A zártkerti ingatlan adásvétele különbözik a lakóingatlanok adásvételétől.
Mi az a zártkert? Mit kell tudnia a zártkerti ingatlan adásvételével kapcsolatban?
A legfontosabb tudnivalók zártkerti ingatlan adásvétele esetén
Alapvetően az ingatlanokat kétféle osztályba soroljuk: belterületi vagy külterületi. Azonban van egy harmadik kategória is, ez pedig zártkertek.
Azt, hogy egy ingatlan melyik csoportba sorolható, korábban a telekkönyvi nyilvántartásban egyértelműen megtalálható volt. Azonban 1994-ben hivatalosan megszüntették a zártkerti kategóriát, és a külterületekhez sorolták. De akkor mit is jelent pontosan a zártkert és miért foglalkozunk még ma is külön a zártkerti ingatlan adásvételével?
Zártkertként tartották nyilván a településhez tartozó nyaralókat, pincéket, gyümölcsösöket, a gazdasági és a rekreációs, azaz pihenési célzatú ingatlanokat. Az 1950-es években ezek kisüzemileg művelhető telkek voltak, majd a ‘70-es évektől kezdtek egyre inkább nyaralókká, hétvégi hobbikertekké válni.
A zártkerteken belül megkülönböztetjük a művelés alól ki nem vett és a művelés alól kivett területeket. A művelés alól ki nem vett zártkertek a tulajdoni lapon szőlők, gyümölcsösök, kertek, szántók, legelők, nádasok, erdők vagy más fásított területek.
2017. december 31-ig lehetőség volt a művelés alól ki nem vett zártkertek művelés alóli kivonására. Ha az az adott ingatlan esetében nem történt meg, akkor rá már a jelenleg hatályban lévő, a mezőgazdasági földekre is vonatkozó szabályok érvényesek.
A művelés alól ki nem vett, korábbi zártkerti ingatlan adásvételére a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény – hétköznapi elnevezéssel élve a Földforgalmi törvény – vonatkozik.
A zártkerti ingatlan adásvétele jelenleg nagyon hosszadalmasra nyúlik. Az adásvételi szerződés előkészítését és megkötését követően 60 napos nyilvános kifüggesztésre kerül sor – ezt a választott ügyvédi iroda intézi. Ezen időszak alatt bárki élhet elővásárlási jogával.
Ez az eladó szempontjából annyit jelent, hogy nem biztos, hogy a választott vevőnek értékesítheti a zártkerti ingatlanát. A vevő részéről viszont jelentős kockázatot hordoz magában, hiszen elveszítheti a sajátjának remélt ingatlant.
A zártkerti ingatlan adásvételének következő lépése a jóváhagyó szakigazgatási szerv eljárása, mely rendszerint szintén hosszúra nyúlik.
Amint látható, a zártkerti ingatlan adásvétele hónapokig is elhúzódik, és egyáltalán nem biztos, hogy a végén tényleg az a vevő vásárolja majd meg az ingatlant, akivel az eladó megegyezett. Az eladó azonban biztosan hozzájut a pénzéhez, viszont nem biztos, ahogy annak adhatja el zártkertjét, akinek eredetileg szerette volna.